Hogyan nézz meg egy gombát? A határozás alapjai
A gombát nem a kalapja színéről lehet felismerni. A határozáshoz a teljes termőtest kell, a kalap alatti termőréteggel, a tönkkel és a tönk tövével együtt.
Csak tanulási segédlet: gombát soha ne edd meg weboldal, alkalmazás vagy kép alapján. Bizonytalanság esetén kérj gombaszakellenőrt. Mérgezés gyanúja: 112 / 06-80-201-199 (Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat, ingyenes, éjjel-nappal hívható).
Amit látsz, az csak a termőtest
A gomba fő teste a talajban vagy a fában szétterülő fonalhálózat, a micélium. A kalapos gomba ennek csak a termőteste, ahogy az alma is csak a fa termése. A termőtestben fejlődnek a spórák, amelyekkel a gomba szaporodik.
A gombák életmódja megmondja, hol keresd őket. A korhadéklakók (szaprotrófok) az elhalt szerves anyagot bontják, ilyen az óriás pöfeteg. Az együttélők (mikorrhizás gombák) élő fák gyökereivel élnek kölcsönösen előnyös kapcsolatban: a gomba vizet és ásványi anyagot ad a fának, cserébe cukrot kap. Ezért terem a vargánya, a galóca, a tejelő és a galambgomba a fák közelében. Az élősködők (paraziták) élő növényt gyengítenek, mint a mézgomba.
Az első kérdés: mi van a kalap alatt?
A termőréteg a kalap alján van, és többféle lehet. A csiperkéknek és a galócáknak valódi lemezeik vannak. A vargányák és a tinórúk kalapja alatt szivacsos, csöves réteg van. A rókagombának nincsenek valódi lemezei: a kalappal egybenőtt, tompa, elágazó, lefutó redők borítják alul. A hozzá hasonló színű sárga gerebengomba termőrétege tüskés. A pöfetegek termőrétege a termőtest belsejében van.
Ez a különbség a gyakorlatban is számít. A narancsszínű álrókagomba valódi, sűrű, villás lemezei például könnyen leválnak, a rókagomba redői nem.
Gallér és bocskor
Sok gombát fiatalon burok takar. A részleges burok a kalap szélét köti össze a tönkkel, és a maradványa a tönkön a gallér (gyűrű). Az általános burok az egész termőtestet beborítja. Ennek maradványa a tönk tövén a zsákszerű bocskor, és a kalapon a pettyek.
A pettyek hiánya semmit nem bizonyít: az eső lemoshatja őket, és a gyilkos galóca kalapján is csak ritkán látszik burokmaradvány. A döntő jegy ilyenkor a tönk töve, ahol a bocskor gyakran a földben rejtőzik.
Ezért a határozandó gombát nem szabad a tönk aljánál levágni. Ha levágod, a bocskor a földben marad, és egy gyilkos galócát ártalmatlannak nézhetsz. A nagy őzlábgomba tönkje alul gumósan megvastagodik, de hártyás bocskora nincs. A gyilkos galócának fejlett, nagy, elálló, hártyás bocskora van.
A spórapor színe
A spórapor színe fontos határozójegy, és gyakran eltér a lemezek színétől. A mezei csiperke lemezei fiatalon élénk rózsaszínűek, a spórapora mégis feketésbarna, mint minden csiperkéé. A lila pereszke lemezei lilák, a spórapora fehér.
Spóralenyomatot úgy készíthetsz, hogy a kalapot lemezekkel lefelé papírra teszed, letakarod, és néhány órát vagy egy éjszakát vársz. A világos spórapor fekete papíron látszik. Ha nem tudod, milyen színű lesz, használj félig fekete, félig fehér papírt, és a lenyomatot természetes fényben nézd meg.
A fehér lemez és a fehér spórapor együtt intő jel: a gyilkos galóca lemezei végig fehérek, és a spórapora is fehér. A spórapor színe azonban önmagában soha nem dönti el, hogy egy gomba ehető-e.
Ha határoztatni viszed
Ha egy ismeretlen gombát szakellenőrrel szeretnél megnézetni, 2–3 példányt óvatosan, egészben csavarj ki, ne tisztítsd meg, és a többi gombától elkülönítve, dobozban vagy alufóliában vidd. A helyén maradt mélyedést takard be avarral, hogy a micélium ne száradjon ki. Zacskóban a gomba befülled, és felismerhetetlenné törhet.
Kapcsolódó fajok
- Gyilkos galóca Amanita phalloides
- Mezei csiperke Agaricus campestris
- Sárga rókagomba Cantharellus cibarius
- Sárga gereben Hydnum repandum
- Ízletes vargánya Boletus edulis
- Óriás pöfeteg Calvatia gigantea
- Nagy őzlábgomba Macrolepiota procera
- Lila pereszke Lepista nuda
- Légyölő galóca Amanita muscaria
Források
- Csodálatos gombavilág I., 3., 5., 6. és 9–11. o.; Csodálatos gombavilág II., 3–5. o.
- Képes Gombakalauz (MMT, 2020), 194., 196., 201., 207. és 223. o.
- Kalmár Zoltán – Rimóczi Imre: Gombakalauz, 67–68. o.
- Thomas Laessøe: Gombák, 16–17. o.
- Magyar Mikológiai Társaság: A vadon élő gombák gyűjtési kódexe