Karbolszagú csiperke
Agaricus xanthodermus
Más néven: Sárgülő csiperke
Mérgező / ehetetlenFigyelem! Mérgező vagy ehetetlen faj. Ne fogyaszd, és ne engedd, hogy gyerek vagy állat megegye!
A mezei csiperkéhez hasonló, de mérgező (gyomor-bélpanaszt okoz). A szár tövét bevágva krómsárgára színeződik.
- Élőhely
- Parkok, kertek, ligetek, lombos erdők szélei; gyakran településeken.
- Szezon
- Június – november Termésideje: június, július, augusztus, szeptember, október, november.
- Életmód
- Szaprotróf Elhalt szerves anyagot bont: avart, gyepet vagy holt fát.
- Spórapor
- csokoládébarna
- Mérgezés
- Gyomor-bél mérgezés Hányás, hasmenés, hasi görcsök. A tünetek kezdete: 30 perc – 3 óra az étkezés után.
Határozójegyek
- Kalap: fehér, fiatalon négyzetes-kockás alakú, közepén szürkésbarnás.
- Lemezek: rózsaszínűek, később csokoládébarnák.
- A szár töve vágásra élénk krómsárga.
- Szaga karbolos, tintás (főzéskor erősödik).
- Gyűrű: kettős, lelógó.
Összetéveszthető ezekkel
- Tintaszagú csiperke Mérgező / ehetetlen
Nagyon közeli rokon: kalapja fiatalon sűrűbb, sötétebb szürkésbarna pikkelyekkel fedett, nem szögletes-kockás mintázatú.
- Mezei csiperke Ehető
A mezei csiperke húsa nem sárgul, illata kellemes, és réten nő.
- Erdei csiperke Ehető
Húsa sérülésre VÖRÖSÖDIK, a szár töve nem sárgul; szaga kellemes gombaszerű, nem karbolos.
- Erdőszéli csiperke Ehető
Nyomásra csak kissé sárgul, nem élénk kromsárgán, és szaga ánizsos, nem karbolos.
- Ligeti csiperke Ehető
Sérülésre RÓZSÁSVÖRÖSEN foltosodik, nem sárgán.
- Nagyspórás csiperke Ehető
Nem sárgul, legfeljebb kissé vörösödik; idősen ammóniás szagú, nem karbolos.
További fényképek
Bővebben a tudástárban
Csak tanulási segédlet: gombát soha ne edd meg weboldal, alkalmazás vagy kép alapján. Bizonytalanság esetén kérj gombaszakellenőrt. Mérgezés gyanúja: 112 / 06-80-201-199 (Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat, ingyenes, éjjel-nappal hívható).