Szag, íz és elszíneződés: mire jók, és mire nem?
A szag, az íz és a sérülésre bekövetkező elszíneződés jó határozójegyek, de mindig csak a többi jeggyel együtt. Egyikük sem mondja meg egymagában, hogy egy gomba ehető-e.
Csak tanulási segédlet: gombát soha ne edd meg weboldal, alkalmazás vagy kép alapján. Bizonytalanság esetén kérj gombaszakellenőrt. Mérgezés gyanúja: 112 / 06-80-201-199 (Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat, ingyenes, éjjel-nappal hívható).
Elszíneződés vágásra és nyomásra
A fehér csiperkéknél az első vizsgálat a tönk tövének bevágása. A mérgező tintaszagú és karbolszagú csiperke húsa, főleg a tönk tövében, vágásra vagy nyomásra azonnal élénk krómsárgára színeződik, és vegyszeres, tintás szagú. A mezei csiperke tönkjének töve nem sárgul. A sárgulás egymagában mégsem bizonyít semmit: az ehető gumós csiperke felülete is sárgul nyomásra, de ánizsillatú.
A barna tinóru és a mérgező sátántinóru húsa is kékül vágásra. Az egyik ehető, a másik mérgező, ezért a kékülésre ehetőségi szabályt építeni nem lehet. Az ízletes vargánya húsa nem változik, fehér marad. Az ízletes rizike lemeze, húsa és teje sérüléskor néhány óra alatt megzöldül, ami nála nem romlást jelez, hanem a faj jellemzője.
A szag
A jellegzetes szag néha alig érezhető. Ilyenkor kapard meg a kalap szélét és a tönk tövét, morzsold szét, és úgy szagold meg. Jól tanulható szagtípus a lisztszag, a retekszag, a gyümölcsillat és az ánizsszag. A Szent György-gomba például friss lisztre emlékeztető, lisztes-uborkás szagú, a rókagomba sárgabarackillatú.
A szagok megítélése szubjektív, és a szag megtéveszthet. A citromgalócának nyers krumplira emlékeztető szaga van, de a gyilkos galóca húsát is krumpli- vagy mézszagúnak írják le. A szag tehát nem zárja ki a galócát: a döntő jegy a tönk töve.
Az íz: csak egyetlen kivétel van
Nyers kóstolás egyetlen gombacsoportnál szabály: a galambgombáknál. Egy pici darabkát megízlelsz, és ha égetően csípős, a gomba nem gyűjthető. A nem csípős galambgombák ehetők. Ez a szabály kizárólag a galambgombákra érvényes.
Az íz más gombáknál semmit nem bizonyít. A gyilkos galóca íze nem kellemetlen, a mérge főzve is megmarad, és a csigák is megeszik. A rágásnyom tehát nem jelenti, hogy a gomba emberre ártalmatlan.
Kapcsolódó fajok
- Karbolszagú csiperke Agaricus xanthodermus
- Tintaszagú csiperke Agaricus moelleri
- Mezei csiperke Agaricus campestris
- Barna tinóru Imleria badia
- Sátántinóru Rubroboletus satanas
- Ízletes vargánya Boletus edulis
- Ízletes rizike Lactarius deliciosus
- Szent György-gomba Calocybe gambosa
- Citromgalóca Amanita citrina
- Gyilkos galóca Amanita phalloides
- Kékhátú galambgomba Russula cyanoxantha
Források
- Képes Gombakalauz (MMT, 2020), 196., 198., 215–216. és 279. o.
- Kalmár Zoltán: Jó gombák és felhasználásuk, 13. o. (szagtípusok)
- Kalmár Zoltán – Babos Margit: Gombák 1., VIII. tábla
- Kalmár Zoltán – Rimóczi Imre: Gombakalauz, 21. és 59–60. o.
- NÉBIH: Gombapárok (karbolszagú csiperke, gumós csiperke, citromgalóca)