Tintaszagú csiperke
Agaricus moelleri
Mérgező / ehetetlenFigyelem! Mérgező vagy ehetetlen faj. Ne fogyaszd, és ne engedd, hogy gyerek vagy állat megegye!
A karbolszagú csiperke közeli rokona; szürkésbarna pikkelyes kalapja, erősen és gyorsan sárguló töve és fenolos szaga miatt mérgező, gyomor-bélpanaszt okoz.
- Élőhely
- Parkok, kertek, rétek, lomb- és fenyőerdők; gyakori, tápanyagban gazdag talajon.
- Szezon
- Június – október Termésideje: június, július, augusztus, szeptember, október.
- Életmód
- Szaprotróf Elhalt szerves anyagot bont: avart, gyepet vagy holt fát.
- Spórapor
- csokoládébarna
- Mérgezés
- Gyomor-bél mérgezés Hányás, hasmenés, hasi görcsök. A tünetek kezdete: 30 perc – 3 óra az étkezés után.
Határozójegyek
- Kalap: 6–11 cm, félgömbölyű majd domború; fehéres alapon sűrű, szürkésbarna pikkelyekkel, közepén sötétebb.
- Lemezek: fiatalon fehéresek, gyorsan rózsaszínre, majd sötétbarnára váltanak.
- Tönk töve bevágva vagy nyomásra gyorsan, élénken krómsárgára színeződik.
- Szaga és íze fenolos, karbolos-tintás, főzéskor felerősödik.
- Gyűrű: kettős, lelógó.
Összetéveszthető ezekkel
- Mezei csiperke Ehető
A mezei csiperke húsa nem sárgul krómsárgára, illata kellemes, réten (nem erdőben) terem.
- Karbolszagú csiperke Mérgező / ehetetlen
Nagyon hasonló közeli rokon; a karbolszagú csiperke kalapja fiatalon inkább szögletes-kockás, kevésbé sötét pikkelyekkel fedett.
- Erdei csiperke Ehető
Az erdei csiperke húsa vágásra vörösödik, nem sárgul, és szaga nem fenolos.
További fényképek
Bővebben a tudástárban
Csak tanulási segédlet: gombát soha ne edd meg weboldal, alkalmazás vagy kép alapján. Bizonytalanság esetén kérj gombaszakellenőrt. Mérgezés gyanúja: 112 / 06-80-201-199 (Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat, ingyenes, éjjel-nappal hívható).